Nehémiás Krisztus előtt közel ötszáz évvel az akkori nagy Perzsa birodalom uralkodójának, I. Artaxerxes (a Szentírásban Artahsasztá) király zsidó származású főpohárnoka. Ezt a pozíciót ma úgy neveznénk, hogy nemzetbiztonsági főtanácsadó. Nem nehéz kitalálni, hogy egy ilyen fontos, a birodalom sorsát befolyásoló tisztséget nem bíztak 6 akárkire. Nehémiás szilárd jellemű, gyors ítélőképességű, éles megfigyelőképességgel rendelkező, gyakorlatias és kipróbált bizalmi ember volt. De amiért a neve fennmaradt az mégsem ennek a fontos munkakörnek köszönhető. Istenben hívő emberként nem hagyta érzéketlenül népe sorsa. A nagy babiloni fogságból hazatért, a templom és a helyes istentisztelet gyakorlása híján Isten útjára nem találó nép vezetőjévé lett. Megszervezte és végig vitte a jeruzsálemi templom romjaiból való újjáépítését. A mindenkori társadalmak hanyatlásának oka legtöbb esetben arra vezethető vissza, hogy hiányoznak a jó vezetők. A jó vezető titka abban van, hogy ő maga is vezetett. Mégpedig a Mindenható Isten által. Nehémiás áldásának a titka abban van, hogy a csatáit a térdén vívta imádságban. Ez az Ószövetségi biblia könyv, kétezerötszáz év távlatában ma is időszerű azoknak, akikre Isten valamilyen vezetést bíz. Legyen az család, gyülekezet, cég, ország vagy bármilyen kisebb vagy nagyobb emberi csoport. Nagyszerű életrajza egy olyan hívő embernek, aki egyszerre tudott az imádkozás és a tettek embere lenni. Isten nagy próbák, külső és belső támadások, ostromló kísértések között tudta megáldani ezt a vezetőt úgy, hogy miközben a város falai romokból megépültek a lelki ébredés és építkezés kibontakozott. Hatalmas tanulságokat közvetít azoknak, akik ma is vívják a hitnek a harcát. (Részlet az előszóból, amelyet Szász Zoltán lelkipásztor írt.)